Kevés olyan metálrajongó található a földön (legalábbis remélem..), aki még nem hallott az emberről, kinek neve Devin.
Na de kit is takar ez a név?
Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, vessük bele magunkat a már nem pályakezdő gitáros-énekes pályafutásába, annak is legutóbbi mérföldkövébe, a Transcendence-be.
Az album rendelkezik a már jól ismert alapokkal, ami nélkül nem is hívhatnánk úgy ezt a zenekart, ahogy..
Monumentális dallamok, mindent átszövő éteri dallam a háttérben vagy csupán egy egyszerű hangszer hang. Így lehetne egyenletszerűen felvázolni a hangzást. Emellett a kórus csak úgy mint az előző albumnak is, elengedhetetlen része. De ne felejtsük el az Armoury Studios kiváló munkáját, ugyanis a keverés kiváló.
A monumentális "operahangzás" mellé párosul egy esetenkénti arcdaráló nullázás, ami kihozza az embert a komfortzónájából és arra figyel fel, hogy a buszon önkéntelenül headbangelésbe kezd.
A Transcendence mondható koncepciós albumnak, hiszen minden szám kötődik az előtte lévőhöz, hangzásvilágban vagy dalszövegben. El tudnám képzelni, hogy filmzeneként is funkcionálhat az album a későbbiekben. Ugyanúgy egy másik világba repít, mint ahogy azt a Z2 is tette, de ez egy sokkal boldogabb,varázslatosabb világképet tár elénk.
Igazán magas szintet hoz ez az album is és ez már talán közelebb van ahhoz a létrafokhoz, amit az Epicloud albumon megmászott a zenekar.
De teljesen más megközelítésben!
Ugyanis a Transcendence egy sokkal elvontabb album, ami időt igényel az életünkből, míg az Epicloud egy könnyedén emészthető, már-már slágeranyag. Nem egy egyszerű vajas kenyér, amit bármikor benyomhatunk..
Ami még a meghallgatás előtt szemet szúrt, az az, hogy egy 10 számos album több mint 1 órás hosszal rendelkezik. 3,5-4 perc alatti számot ne is nagyon keressünk az albumon. 5-6 perc körül mozog az átlag szám hossz.
Szép munka Mr. Townsend.. ;)
2 szám adja meg számunkra igazán a pszihedelikus utazás érzetét:
- A Stars abszolút slágergyanús, mégis magasan repülő dal. Könnyed esték aláfestésének hibátlan!
- A Higher-re mindenki találjon ki egy saját kritikát. Én egyszerűen szerettem, már első hallgatásra is.
Ajánlom mindenkinek ezt az albumot, aki szereti az ősi metál hangzásba integrált modernitást, ugyanis véleményem szerint a Periphery III: Select Difficulty mellet a nyár egyik legjobb ”rákendroll” lemeze.
Dallista:
|
1. |
"Truth" |
4:47 |
|
2. |
"Stormbending" |
5:22 |
|
3. |
"Failure" |
6:02 |
|
4. |
"Secret Sciences" |
7:28 |
|
5. |
"Higher" |
9:40 |
|
6. |
"Stars" |
4:17 |
|
7. |
"Transcendence" |
5:54 |
|
8. |
"Offer Your Light" |
3:57 |
|
9. |
"From the Heart" |
8:23 |
|
10. |
"Transdermal Celebration" (Ween cover) |
8:26 |
Ez az album nálam 10 / 8,5 –et ér. Kíváncsian várom a koncertet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
